Az alkotmánytervezet körül magasra csapnak a hullámok, de a hírek és blogok elsősorban a tervezet politikai részeivel foglalkoznak, a gazdasági rész háttérbe szorul. Pedig az Alkotmánybíróság jogkörét költségvetési ügyekben korlátozták, így különösen érdekes lehet az, hogy az alkotmánytervezet határt próbálna szabni az államháztartási hiánynak. A kérdés az, hogyan?
Államférfiaink egyike végre kiállhatna az emberek elé, és világosan elmondhatná (amit persze már sokan tudunk) hogy az államháztartás hiányának ugyanaz az oka mint a közönséges háztartásoké: többet költünk mint amennyi a bevétel. Az állam bevételeit pedig az adók jelentik. Ha tetszik, ha nem, ha szeretünk adót fizetni (ki szeret?), ha nem, az adókból származó bevételt tudja az állam elkölteni egészségügyre, oktatásra, honvédelemre, nyugdíjra, stb.
Sokan elmondták már, milyen kevesen fizetnek adó Magyarországon. De a probléma ennél sokkal bonyolultabb. A magánnyugdíjpénztárak államosítása kapcsán végre talán sokan rájöttek arra, hogy az állami közös kasszába befizetett nyugdíjárulék nem a befizető nyugdíjára teszik félre, hanem a jelenlegi nyugdíjakat fizetik belőle. Az ilyenfajta "járulék"-fizetéssel az a baj, hogy tulajdonképpen nem járulék, hanem adó. Ugyanez a helyzet az egészségügyi hozzájárulással is. Mindkét befizetésből az állam olyan feladatait finanszírozzaa, amiket az adóbevételekből szokás. Ráadásul, a járulékok nem is elegendőek a feladat finaszírozására, így mind a nyugdíj, mind az egészségügyi kiadásokat a "normális" adóbevételekből pótolják. Nem lenne akkor sokkal egyszerűbb csak adót fizetni és nem vacakolni mindenféle járulék beszedésével. Gondoljunk bele: apparátus, ellenőrzés, stb. Mennyit lehetne már azon spórolni, ha csak adót szedne az állam.
